Dízel vagy benzin? Ez egy örök vita, amelyre nincs egyértelmű érv. Bár az utóbbi időben a trendek a benzines belsőégésű motorok felé tolódnak el.
Dízel vagy benzin? Ez egy örök vita, amelyre nincs egyértelmű érv. Bár az utóbbi időben a trendek a benzines belsőégésű motorok felé tolódnak el: láttál már régen új dízelautót a szalonban? És néhány európai városban korlátozások vannak a dízelüzemű autókra. Úgy döntöttünk, hogy összefoglaljuk mindkét motortípus előnyeit és hátrányait, és meghallgatjuk a szakértők véleményét.
A benzines és a dízelmotorok fő különbsége az üzemanyag gyújtásának módjában rejlik. A benzines motor szikrát használ, míg a dízel motor sűrítést alkalmaz. Az első esetben az üzemanyag a levegővel keveredik és a gyújtógyertya szikrája gyújtja meg (emlékeztetőül: a dízelmotorokban nincsenek gyújtógyertyák, csak izzítógyertyák). A második esetben az üzemanyag a már erősen sűrített levegőbe fecskendeződik, ami önégést okoz.
Jegyezzük meg: bizonyos benzin- és dízelmotor modelleknek sajátos jellemzőik vannak. Néhányuk híres megbízhatóságáról, mások gyengébb pontjaikról. Az alábbiakban az átlagos és sztereotip előnyök és hátrányok kerülnek bemutatásra mindkét motortípus esetében.
Általánosan elmondható, hogy a dízel gazdaságosabb - a fogyasztás alacsonyabb lesz, mint egy feltételezett benzines belsőégésű motor esetén.
Úgy tartják, hogy a dízelmotorok általában tartósabbak és megbízhatóbbak, mint a benzinesek. A jelenkori legjobb dízelmotorok közé tartozik a turbófeltöltött K9K, amelyet a Renault Megane, a Nissan Qashqai és a Mercedes-Benz A-Classe modellekben alkalmaztak. Részletesen írtunk róla.
A magas nyomatékot szintén a dízel belsőégésű motorok előnyei közé sorolhatjuk. A dízelmotor huzalma sokkal magasabb, mint az azonos benzines motoré. A dízelmotor több energiát termel, így képes nagyobb teljesítményt leadni a benzines motorral összehasonlítva. Így a dízel jobban teljesít előzéskor, és nagyobb vontatási képességgel rendelkezik.
Most beszéljünk a hátrányokról. Először is, nyilvánvaló, hogy a dízel belsőégésű motor zajosabb és általában "illatosabb". Másodszor, az ilyen motorral rendelkező autót hosszabb ideig kell melegíteni a hideg időjárásban. A dízelmotor érzékenyebb a rossz minőségű üzemanyagra.
Egy másik ismert tény: a dízelautók hajlamosak arra, hogy télen váratlanul ne induljanak be.
– Miért történik ez? Ennek oka lehet a süllyedt kompresszió vagy az injektorok. – Ez azt jelenti, hogy a hengerek nyomása alacsonyabb a normálnál, vagy az injektorok nem működnek megfelelően. Téli időben az olyan elemek, amelyek nem működnek megfelelően, azonnal kiderülnek. A benzines belsőégésű motor nem fél annyira ettől a problémától.
A dízel legfőbb hátránya a bonyolult (és drága javítási költségekkel járó) üzemanyagrendszer konstrukciója. A dízel gazdaságosabb a mindennapi használat során, de ezt az "megtakarítást" érdemes a jövőre eltenni.
– Kényelmi szempontból a dízel alulmarad. A benzines belsőégésű motor hibásan is működhet, kritikus állapotban is működhet. Az ellenfele azonban nem, egyszerűen nem indul be.
Kezdjük az előnyökkel. A dízelmotorokkal összehasonlítva, ahogyan már megállapítottuk, a benzines motor csendesebb, és a kipufogógáza jobban "illatozik". A benzines autónak kevesebb időre van szüksége a téli felmelegedéshez, így nem kell sokáig fagyoskodnunk az autóban reggelente, amikor a jármű a éjszakát kint töltötte.
Ha takarékosságról van szó, a benzines motor jobban kijön a LPG-vel. Ha ezt felhelyezzük, kétségtelenül észrevehető hasznot vehetünk észre.
A benzines motorok kevésbé igényesek a karbantartás szempontjából. Az ilyen motorral rendelkező autók javítása átlagosan olcsóbb, mint a dízelmotorral kapcsolatos komolyabb munkák.
A hátrányokról szólva, a köztudat szerint a benzines autók nagyobb "étvággyal" rendelkeznek. Emellett hajlamosabbak a "meghibásodásra" és hajlamosak a túlmelegedésre.
A benzines motorok általában alacsonyabb nyomatékkal rendelkeznek a dízelmotorokhoz képest, ami hatással lehet a gyorsulásra és a húzóerőre terhelés alatt.
– Milyen szempontok alapján válasszunk autót? A saját ízlésünkre, preferenciánkra és céljainkra támaszkodva. Ha minden nap utánfutót hordunk, akkor egy nagyobb húzóerejű dízelmotorra van szükség. Erre akkor is érdemes előnyben részesíteni, ha a futásteljesítmény java részben az autópályán történik. – De a luxusautókban benzines motor kell lennie – ez a motor legalább csendesebb. Ha a futásteljesítmény az irodába és vissza vezető út, akkor érdemes a benzines motort előnyben részesíteni. Könnyebb kezelni, és télen nincsenek problémák: könnyen indítható, gyorsan melegedik, és már lehet is indulni.
– Kétségtelen, hogy a dízelautókat nagy futásteljesítmény esetén érdemes megvásárolni. A mai benzines és dízelmotorok közvetlen üzemanyag-befecskendező rendszerekkel vannak felszerelve, ami magas és egyenlő terhelésről tanúskodik mindkét típusú motor esetében. De intenzív használat és nagy futásteljesítmény esetén egyértelmű előny marad a dízelautók oldalán.
– A dízel- és a benzines motor különböző működési elvekről és folyamatokról szól. – Kezdjük a "benzinessel". Amikor üzemanyagot adagolunk, jelzést adunk a gyújtógyertyának, ami begyulladást okoz. Ennek megfelelően az összes benzines motornál a nyomaték "polca", az úgynevezett teljesítmény kimenet, csak magas fordulatszámon van jelen.
A dízelmotor esetében minden másképpen működik. Az üzemanyag befecskendezésre kerül, a begyulladás a sűrítési arány által történik. Dízel hamar eléri a "momentum" jellemzőit. A francia autók 1,6 literes dízelmotorral elég dinamikusan mennek, mivel az ilyen motor azonnal leadja az összes teljesítményét, és "kényelmesen" érzi magát. Viszont a benzines motort fel kell pörgetni.
– Kiderül, hogy a dízelt nem érdemes "megfojtani" – hosszú ideig magas fordulatszámon tartani?
– Egyszerűen nincs értelme ezt tenni. És a motornak is ártó.
– És a "benzines" esetében?
– Ha gyorsulni szeretnénk, akkor így is úgy is 3000 fordulatot meg kell célozni. Mivel a nyomaték "polca" közelebb van a 3500–4200 fordulathoz.