A 20. század három legismertebb autótervezője olyan területeken kezdte pályafutását, amelyek nem kapcsolódtak az autógyártáshoz.
A nagyok történetei gyakran váratlan fordulattal kezdődnek - különösen az autótervezés világában. A 20. század három legbefolyásosabb tervezője nem tervezte, hogy életét a gépgyártáshoz kapcsolja. Mégis ők állították fel a vizuális irányelveket egy egész korszak számára, és olyan sziluetteket hoztak létre, amelyek első pillantásra felismerhetők.
Giorgetto Giugiaro, aki 1999-ben elnyerte a Század Autótervezője címet, soha nem álmodott az autóipari karrierről. Mint művész kezdte, a festészet és a grafika iránti szenvedéllyel. Tehetségét maga Dante Giacosa - a Fiat legendás mérnöke - fedezte fel. Ő volt az, aki meghívta az ifjú Giugiarót a torinói formatervezési központba, és első lehetőségét adta meg neki, hogy bizonyítson az autóipari területen. Később Giugiaro ikonikus modellek tucatjait hozta létre - az első generációs Volkswagen Golftól a DeLorean DMC-12-ig.
Marcello Gandini - az ember, aki a világnak adta a Lamborghini Miurát és a Countach-ot, eredetileg inkább műszaki alkat volt, mint stilista. Érdekelte a mechanika, a rajz és a mérnöki rendszerek. Csak az 1960-as évek elején került a Bertone stúdióhoz, ahová éppenséggel Giugiaro visszautasítása után került egy új projekt munkájára. Így kezdődött a korának egyik legmerészebb tervezőjének útja.
Tom Tjaarda, holland származású amerikai, az építészet útját választotta. A Michigan Egyetemen végzett, építészmérnöki szakon, és csak ezután tért át az autótervezésre. Karrierje a Ghia stúdióban kezdődött, és később a Ferrari, a Ford, a Lancia, a Fiat és más márkák modelljeivel dolgozott. Ő volt a szerzője olyan autóknak, mint az első generációs Ford Fiesta és a De Tomaso Pantera.
Mindegyikük a maga útján érkezett az autókhoz - a művészet, a mérnöki munka vagy az építészet területéről. De éppen ez a tapasztalat tette munkáikat egyedivé. Különböző háttérjüknek köszönhetően nemcsak gyönyörű autókat rajzoltak - újragondolták az autó fogalmát.