Nagy, sokhengeres és erős. Ez a kép jut eszünkbe, amikor meghalljuk az „amerikai motor” kifejezést. Az Egyesült Államok azonban rengeteg alulmotorizált motort is gyártott.
Nagy, sokhengeres és erős. Ez a kép jut eszünkbe, amikor meghalljuk az „amerikai motor” kifejezést. Az Egyesült Államok azonban rengeteg alulmotorizált motort is gyártott.
Nagy teljesítményű, szívómotorral szerelt sportautó. Az 1992-es Dodge Viper reklámprospektusa így mutatta be a modellt. Első pillantásra a 400 lóerő valóban soknak tűnik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy egy 10 hengeres, 7,99 literes lökettérfogatú motorról van szó, a teljesítményadatok már korántsem olyan lenyűgözőek.
A Magnum V10 gyökerei a Chrysler régi, az 1960-as évekből származó LA motorjáig nyúlnak vissza. A költségek csökkentése érdekében a mérnökök nem cserélhették le az elavult, hengerenként két szelepes hengerfejeket, ami alacsony fajlagos teljesítményt eredményezett. Ennek ellenére a Dodge Viper 4,6 másodperc alatt gyorsult 100 km/h-ra. A brutális, 630 Nm-es nyomatéka pedig senkit sem hagyott közömbösen.
Egy másik Chrysler Corporation-motor, amely 1999-től „örvendeztette meg” a Jeep Cherokee tulajdonosait „megállíthatatlan” teljesítményével. A 4,7 literes V8 szerény 235 lóerőt és 400 Nm nyomatékot produkált.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ez a gyenge motor meglehetősen megbízható volt. Öntöttvas motorblokkja, lánchajtású vezérlése és alacsony kompresszióviszonya lehetővé tette, hogy a PowerTech V8 a legnehezebb körülmények között is hosszú ideig komolyabb javítások nélkül működjön.
A Chevrolet Camaro az egyik legelismertebb amerikai izomautó. A harmadik generációs, LG4 motorral szerelt modellek tulajdonosai azonban általában inkább hallgatnak autójuk teljesítményéről. Könnyű megérteni, miért: az 5,0 literes small-block motor mindössze 143 lóerőt produkált.
Igen, az 1980-as évek eleje nem volt a legjobb időszak az amerikai autógyártók számára. Az üzemanyagválság és az új emissziós előírások drasztikusan csökkentették az amerikai V8-as motorok fajlagos teljesítményét. Így a Chevrolet Camaro Z28 sem volt az egyetlen ilyen autó.
Képzeljük el, hogy egy 1,6 literes Volkswagen Polo vagy Kia Rio motorja mindössze 36 lóerőt teljesít. Borzalmas gondolat. Pedig pontosan ilyen volt a teljesítmény és a lökettérfogat aránya az 1976-os Cadillac Eldorado esetében. Hatalmas, 8,2 literes motorja mindössze 190 lóerőt adott le.
A Cadillac akkoriban komoly kritikákkal szembesült, mivel a vásárlók emlékeztek arra, hogy mindössze öt évvel korábban ugyanez a motor még 400 lóerőt teljesített. Ismét az olajválság volt a felelős, amely arra késztette a Cadillac mérnökeit, hogy a teljesítmény csökkentésével javítsák a motor hatásfokát. Az eredmény finoman szólva sem volt lenyűgöző, de ez már egy másik történet.