Auto30
HírekTechnológiákTuningÉrtékelésekHasznosRetro

A Chevrolet Corvette V8-as motorját építette különös retró pickupjába, de még ez sem mentette meg az SSR-t

A különleges Chevrolet SSR a klasszikus hot rodok stílusát, az elektromosan összecsukható keménytetőt és a Corvette V8-as motorját ötvözte, a vásárlók azonban nem igazán lelkesedtek érte.

A Chevrolet Corvette V8-as motorját építette különös retró pickupjába, de még ez sem mentette meg az SSR-t

Az autóipar története tele van olyan tanulmányautókkal, amelyek hatalmas tömegeket vonzanak az autókiállításokon, majd végül eltűnnek a formatervező stúdiók archívumaiban. A közönség csodálja merész formavilágukat, az újságírók a jövőről írnak, néhány hónappal később pedig a gyártó elmagyarázza, miért nem lenne célszerű sorozatgyártásba vinni az adott modellt.

A Chevrolet SSR története szinte ennek az ellenkezője volt. A General Motors olyan szokatlan járművet mutatott be, amely akkora érdeklődést váltott ki a közönségből, hogy a reakciók gyakorlatilag a sorozatgyártás elindítására ösztönözték a vállalatot. Néhány évvel később azonban a Chevrolet-nek mégis le kellett állítania a gyártást, anélkül, hogy megközelítette volna az eredeti értékesítési várakozásokat.

Első pillantásra egyszerűnek tűnik a magyarázat: a Chevrolet túl különös és túl drága pickupot készített. Ez azonban nem teljesen igazságos értékelés. Az SSR-t ugyanis soha nem szánták hagyományos pickupnak. Tervezői tudatosan kerülték, hogy olyan teherautót készítsenek belőle, amellyel csónakokat, motoros szánokat vagy építőanyagokat lehet szállítani. Olyan járművet akartak létrehozni, amelyet egyszerűen élvezet vezetni. Ez a döntés segített életre hívni az SSR-t, végül azonban jelentősen leszűkítette a potenciális vásárlók körét.

Roadster pickupkarosszériában

Az SSR története nem egy meglévő padlólemez hasznosítására irányuló próbálkozással vagy egy újabb praktikus munkaautó megalkotásával kezdődött. A Chevrolet formatervezői már 1999 júliusában egy olyan különleges járművön dolgoztak, amely az amerikai hot rodok hagyományait a klasszikus pickupok formavilágával ötvözte volna.

A formatervezési munkát Ed Welburn vezette, aki a GM Corporate Brand Character Center igazgatója volt.

A végső inspirációt az 1953-as Chevrolet pickup adta, amely a háború utáni Advanced Design modellcsaládhoz tartozott. Az SSR átvette annak lekerekített sárvédőit, hatalmas motorháztetejét, jellegzetes vízszintes hűtőrácsát és általános sziluettjét. A tervezők nem egy régi modell pontos újraalkotására törekedtek, hanem néhány könnyen felismerhető stíluselemet emeltek át egy modern, egyedi építésű hot rodra emlékeztető járműbe, amely akár egy gyári bemutatóteremből is kigördülhetett volna.

Érdekes részlet, hogy Welburn elmondása szerint az SSR külső és belső formatervezése már a kezdetektől számítógépes módszerekkel zajlott. Ez akkoriban szokatlan megközelítésnek számított a GM-nél. A tervezők nemcsak a karosszéria felületeinek kialakítására használták a számítógépes modellezést, hanem számos mérnöki részlet kidolgozására is.

Welburn úgy gondolta, hogy a digitális tervezésnek nem kell feltétlenül hideg, érzelemmentes eredményt produkálnia. Az SSR-nek éppen az ellenkezőjét kellett bizonyítania.

A Chevrolet 2000 januárjában, a detroiti North American International Auto Show kiállításon mutatta be a tanulmányautót. A vállalat erős érdeklődésre számított, a fogadtatás azonban minden várakozást felülmúlt. Az SSR azonnal a rendezvény egyik legtöbbet emlegetett újdonságává vált.

Nem volt nehéz megérteni, miért. A tanulmányautó egyesítette a pickupok sziluettjét, a nyitott roadsterek kialakítását, a V8-as motort és az elektromosan mozgatható fém keménytetőt.

A legfontosabb azonban az volt, hogy a látogatók nem egyszerűen érdekes kiállítási autónak tartották az SSR-t. Azt akarták, hogy az utakon is láthassák.

2000 augusztusában a GM elnöke, Rick Wagoner jóváhagyta a projektet. A vállalat azt is megerősítette, hogy a sorozatgyártású változat rendkívül közel marad majd a tanulmányautóhoz.

Welburn később felidézte, hogy a projekt egyik résztvevője azt javasolta, tegyék alkalmassá a járművet vízi sporteszközök és motoros szánok szállítására. Ő azonban ellenezte az ötletet. A Chevrolet-nek már így is rengeteg olyan modellje volt, amelyet rakomány szállítására terveztek. Az SSR-nek szerinte egyszerűen olyan autónak kellett lennie, amelyet élvezet vezetni.

Ez a különbség szinte mindent megmagyaráz a járművel kapcsolatban. Ha munkaautóként tekintünk rá, a platója szinte nevetségesen kicsi. Ha viszont egy nyitott roadstert látunk benne, amely az ülések mögött némi rakodóhelyet is kínál, a kialakítás már sokkal logikusabbnak tűnik.

A Chevrolet valójában nem egy használhatatlan teherautót épített. Egy különleges roadsternek adott pickupformát. A probléma az volt, hogy a piac nem feltétlenül akarta megérteni ezt a különbséget.

A sorozatgyártású változat ismerősnek tűnt, de alatta szinte minden megváltozott

2000 szeptemberében a Ward's Auto arról számolt be, hogy a projekt megkapta a szükséges jóváhagyást, és várhatóan 2002 végén kerülhet a márkakereskedésekbe.

A műszaki alapok ekkor még kidolgozás alatt álltak. Az eredeti tanulmányautó a kompakt Chevrolet S-10 pickup platformjára épült, a GM azonban más lehetőségeket is mérlegelt a sorozatgyártású változathoz.

A végleges SSR a GM GMT360 modellcsaládjának létravázas konstrukcióját kapta, amelyet olyan járművek is használtak, mint a Chevrolet TrailBlazer és a GMC Envoy.

A gyártó számára ez praktikus döntés volt. Egy teljesen új platform kifejlesztése egy kis darabszámban készülő különleges modellhez rendkívül drága lett volna. A már meglévő alkatrészek és mérnöki megoldások felhasználása segített kordában tartani a fejlesztési költségeket.

A döntésnek azonban volt egy hátránya is. Az SSR nehéz lett. Saját tömege megközelítette a 2160 kilogrammot, ami jelentős érték egy sportos roadsterként hirdetett jármű esetében.

A karosszéria kialakítása szintén különleges volt. A két ülés mögött egy sekély rakodótér kapott helyet, amely apró pickupplatóként vagy kiegészítő csomagtérként is használható volt.

A leglátványosabb műszaki megoldás azonban az utastér fölött helyezkedett el. Az elektromosan működtetett, összecsukható keménytető az utastér és a rakodótér közötti külön rekeszbe húzódott vissza. A hagyományos levehető tetővel ellentétben nem kellett leszerelni és valahol tárolni. Egyetlen gombnyomással az SSR zárt autóból kabrióvá változott.

Ez a rendszer alapvetően meghatározta a jármű karakterét. Valóban különlegessé tette az SSR-t, ugyanakkor helyet igényelt és bonyolította a konstrukciót. A rakodófelület nem válhatott teljes értékű pickupplatóvá, a jármű pedig továbbra is szigorúan kétszemélyes maradt.

Praktikussági szempontból ezek komoly korlátozások voltak. Egy autókiállításon viszont szinte tökéletessé tették az SSR-t.

A Chevrolet-nek sikerült megőriznie a tanulmányautó megjelenésének jelentős részét. Bár néhány fém díszítőelemet hagyományosabb műanyag alkatrészek váltottak fel, a sorozatgyártású modell továbbra is rendkívül közel állt az eredeti kiállítási autóhoz.

A 2003-as Chevrolet SSR 41 995 dolláros (kb. 36 100 eurós) induló ajánlott áron jelent meg, a szállítási költséggel együtt. Ez már a jól felszerelt sportautók árszintje volt, nem pedig a hagyományos középkategóriás pickupoké.

A Chevrolet nem a hagyományos teherautók vásárlóit célozta meg. Az SSR egy imázsmodell volt, amelynek az volt a feladata, hogy felhívja a figyelmet a márkára, és megmutassa, hogy a vállalat még mindig képes valami váratlant alkotni.

Az első 25 sorozatgyártású példány egy különleges Signature Series program részeként készült. Mindegyik autó saját promóciós körutat kapott, amelynek során fényképeket, aláírásokat, kiadványokat és emléktárgyakat gyűjtöttek össze. Ezeket később átadták a jármű vásárlójának, így minden példány saját történetet kapott.

Az SSR különböző promóciós rendezvényeken is megjelent, és a 2003-as Indianapolis 500 verseny hivatalos felvezetőautójaként is szolgált.

A Chevrolet gondoskodott róla, hogy az emberek lássák az autót. Az autókiállításokon és versenypályákon szerzett figyelem azonban még nem jelentette azt, hogy a vásárlók készek voltak több mint 34 000 eurót költeni rá egy márkakereskedésben.

A legnagyobb probléma a motorháztető alatt rejtőzött

Az eredeti SSR egy 5,3 literes Vortec V8-as motort kapott, amely körülbelül 300 lóerőt teljesített, és négyfokozatú automata sebességváltóhoz kapcsolódott.

Ez egy hagyományos pickup esetében tisztességes teljesítménynek számított. Egy olyan járműnél azonban, amelynek nevében a Super Sport Roadster kifejezés szerepelt, már jóval kevésbé volt meggyőző.

A közel 2160 kilogrammos saját tömeg mellett az SSR-nek nagyobb teljesítményre lett volna szüksége. A valós tesztek szerint a 0–97 km/órás gyorsulás valamivel több mint hét másodpercet vett igénybe.

Az ellentmondás nyilvánvaló volt. A formavilág hot rodot ígért, a V8-as hangja megfelelt az elvárásoknak, az összecsukható tető pedig egy drága különleges autó hangulatát teremtette meg. A menetteljesítmények azonban nem igazán igazodtak a megjelenéshez.

Az SSR inkább kényelmes túraautó volt, mint az a vad amerikai sportgép, amelyet a külseje alapján elképzelhetett az ember.

A létravázas konstrukció és a jelentős tömeg szintén emlékeztette a vezetőt arra, hogy ez nem egy pickupkarosszériás Corvette. Az autó egy SUV-kból származó műszaki alapra épült, amelyet teljesen más feladatra alakítottak át.

Ez önmagában nem feltétlenül tette rossz autóvá az SSR-t. A probléma az volt, hogy a formatervezés, a név és az ár által keltett elvárások jóval magasabbak voltak annál, amit az első változatok nyújtani tudtak.

Az ár tovább nehezítette a helyzetet. A 41 995 dolláros (kb. 36 100 eurós) vételárért a vásárlók olyan járművet kaptak, amely hagyományos pickupként csak korlátozottan volt használható, nem tudta felvenni a versenyt az igazi sportautókkal, és mindössze két személy számára kínált helyet.

A legerősebb érvek mellette érzelmi jellegűek voltak: különleges forma, V8-as motor, nyitott tető és exkluzivitás. Ezt a kombinációt azonban nehéz értékesíteni, ha az ár meghaladja a 34 000 eurót.

2003 decemberében már olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint jelentős számú eladatlan SSR állt a márkakereskedések készleteiben. 2004 végén a Car and Driver már körülbelül 300 napnyi értékesítési készletről számolt be.

A Chevrolet 2004-ben 9648 SSR-t adott el, ami jelentősen elmaradt a vállalat várakozásaitól.

Talán ekkor vált igazán nyilvánvalóvá a projekt legnagyobb gyengesége. Sokan kedvelték a tanulmányautót, de a birtoklásához meglehetősen különleges igények kombinációjára volt szükség. A vásárlónak amerikai V8-as motort kellett akarnia, el kellett fogadnia a kétüléses kialakítást, nem lehetett szüksége valódi pickupplatóra, értékelnie kellett az összecsukható fém tetőt, és hajlandónak kellett lennie sportautós összeget fizetni érte.

Egyszerűen nem volt elég ember, akire mindez igaz lett volna.

A Chevrolet végre igazi hot rodot faragott az SSR-ből

A legfontosabb változások a 2005-ös modellévre érkeztek.

Ahelyett, hogy a frissítést néhány külső módosításra korlátozta volna, a Chevrolet komoly változtatást hajtott végre a motorháztető alatt. Az SSR megkapta a 6,0 literes LS2 V8-ast, vagyis ugyanazt az alapmotort, amely a C6-os Chevrolet Corvette-ben és a Pontiac GTO-ban is dolgozott.

A teljesítmény 390 lóerőre, a maximális forgatónyomaték pedig 549 Nm-re emelkedett.

Most először hatfokozatú Tremec kézi sebességváltóval is meg lehetett rendelni az autót. Addig az SSR kizárólag négyfokozatú automatával volt elérhető.

Végre olyan motor- és váltókombináció került a járműbe, amely megfelelt annak a sportos karakternek, amelyet a formatervezése már a kezdetektől ígért.

A fejlesztések azonban nem korlátozódtak a hajtásláncra. A mérnökök megerősítették az alvázat, módosították a rugók és lengéscsillapítók hangolását, valamint átdolgozták a motortartó bakokat és a futómű szilentblokkjait. További keresztmerevítők és szerkezeti megerősítések növelték a karosszéria és az alváz merevségét.

Ezekkel a változtatásokkal a korai modelleket ért kritikákra reagáltak. Az első SSR-eket ugyanis nemcsak a gyenge gyorsulás, hanem az egyenetlen útfelületen mutatott viselkedésük miatt is bírálták.

Az eredmények jelentősek voltak.

A MotorTrend tesztjei szerint a 2005-ös, kézi váltós SSR mindössze 5,3 másodperc alatt gyorsult 0-ról 97 km/órára, a negyedmérföldes távot pedig körülbelül 13,8 másodperc alatt teljesítette.

Ez már teljesen más teljesítményszintet jelentett. Az SSR végre komoly gyorsulással is alá tudta támasztani agresszív megjelenését.

A MotorTrend arra is felhívta a figyelmet, hogy az áremelkedés viszonylag csekély volt: az előző modellhez képest kevesebb mint 500 dollárt (kb. 430 eurót) tett ki.

Különös helyzet alakult ki: a Chevrolet jelentősen jobbá tette az SSR-t, a vásárlók azonban nem kezdtek el hirtelen sorban állni érte.

2005-ben körülbelül 7300 példány talált gazdára, ami elmaradt az előző évi eredménytől.

A 2006-os modellévre a Chevrolet ismét kisebb módosításokat hajtott végre a hajtásláncon. Az automata változat teljesítménye 395 lóerőre, a kézi váltós kivitelé pedig 400 lóerőre nőtt.

Ez volt az SSR teljes gyártási történetének legmagasabb teljesítményértéke.

A 400 lóerő azonban már nem tudta megoldani a jármű legnagyobb problémáját. Az SSR elveszítette újdonságerejét, piaci célközönsége pedig nem bővült annyira, hogy indokolttá tegye a gyártás folytatását.

Van valami nagyon autóipari ebben a történetben. Néha egy gyártó olyan járművet mutat be, amely kezdetben kompromisszumos megoldásnak tűnik, majd fokozatosan olyanná fejleszti, amilyennek a rajongók már az elejétől fogva látni szerették volna.

A piac azonban nem köteles megvárni, amíg a mérnökök tökéletesítik az eredeti elképzelést. Aki 2003-ban erős és gyors SSR-t szeretett volna, egyszerűen választhatott egy másik autót. 2005-re a Chevrolet már egy sokkal jobb járművet kínált, de ezzel nem tudta automatikusan visszahozni az időközben elveszített érdeklődést.

A gyártás véget ért, de az ötlet soha nem tűnt el igazán

2005 novemberében a General Motors bejelentette, hogy tervezi a Lansing Craft Center bezárását, ahol az SSR készült.

A gyártás hivatalosan 2006. március 17-én ért véget.

Az SSR teljes gyártási időszaka alatt körülbelül 24 000 jármű készült. A forrástól és a számítási módszertől függően a közölt darabszám 24 150 és 24 180 között mozog.

Egy olyan modell esetében, amely kezdetben ekkora lelkesedést váltott ki, ez viszonylag szerény eredmény volt.

Az SSR-t azonban egyszerűen sikertelen pickupkísérletnek nevezni félrevezető lenne.

A modell megmutatta, hogy egy nagy autógyártó képes egy szinte tanulmányautó-szintű formatervezést sorozatgyártásba vinni anélkül, hogy elveszítené annak legjellegzetesebb vonásait. A Chevrolet valóban megépített egy retró stílusú, összecsukható fém keménytetővel, létravázas konstrukcióval és V8-as motorral felszerelt járművet.

A vállalat ráadásul ellenállt annak a kísértésnek is, hogy a szélesebb vásárlóközönség kedvéért valami hagyományosabbá alakítsa.

Bizonyos értelemben az SSR túlságosan is hű maradt az eredeti elképzeléshez. Nem volt praktikus munkaautó, soha nem vált igazi sportautóvá, és a mindennapi használhatóság terén sem tudta felvenni a versenyt a hagyományos kabriókkal.

Cserébe azonban olyasmit kínált, amit sokkal nehezebb műszaki adatokkal kifejezni: a különleges formavilág, a motorhang, a mechanikai karakter és a nyitott tetős autózás ritka kombinációját.

Ebből a szempontból az SSR-t inkább a korszak más különleges amerikai modelljeihez, például a Plymouth Prowlerhez és a retró stílusú Ford Thunderbirdhöz érdemes hasonlítani, nem pedig a Silverado vagy a Colorado modellekhez.

Az ilyen autókat nem azért vásárolták, mert racionális előnyt kínáltak a bemutatóterem többi modelljével szemben. Az emberek azért választották őket, mert valami mást akartak.

Ez az oka annak is, hogy az SSR iránti érdeklődés máig nem tűnt el.

Az alacsony darabszám önmagában még nem tesz értékessé egy autót, az SSR azonban valami mással is rendelkezik: még az amerikai autóipar mércéjével mérve is valóban különleges modell volt.

Az LS2 motorral és kézi sebességváltóval szerelt későbbi változatok különösen érdekesek, mivel az eredeti tanulmányautó extravagáns formavilágát már sokkal komolyabb menetteljesítményekkel párosítják.

Így jutunk el egy konkrét, 2006-os, sárga SSR-hez, amelyet nemrég a Garage Kept Motors hirdetett meg.

Az autó kilométerórája kevesebb mint 59 500 kilométert mutat, az eladó pedig 39 900 dollárt (kb. 34 300 eurót) kér érte.

Ez már nem egy új pickup ára. Ezt az összeget egy ritka konfigurációért, a jármű állapotáért és egy olyan autó egyedi karakteréért kellene kifizetni, amely kevés más Chevrolet-hez hasonlítható.

Az eladó állítása szerint mindössze 46 példány készült ugyanezzel a felszereltségi és fényezési kombinációval. Ezt az adatot azonban csak a gyári gyártási nyilvántartások független ellenőrzése után lehetne megerősített tényként kezelni, ezért dokumentáció nélkül nem érdemes bizonyított adatként hivatkozni rá.

Ez az állítás nélkül is elég ritka az SSR ahhoz, hogy kitűnjön a gyűjtők által kedvelt, ismertebb Chevrolet modellek közül.

2000 elején a közönség meglátta a tanulmányautót, és gyakorlatilag azt üzente a Chevrolet-nek: építsétek meg! A vállalat pedig hallgatott rájuk.

Ezután azonban kiderült, hogy egy autót látni és birtokolni két teljesen különböző dolog.

Az SSR mégis eljutott a sorozatgyártásig, méghozzá meglepően közel ahhoz a formához, amelyet a tervezői eredetileg megálmodtak.

Az autóipar világában ez egyáltalán nem rossz módja annak, hogy egy modell nyomot hagyjon maga után.


A hírek is érdekelhetnek:

A Hyundai megerősítette az új Elantra amerikai érkezését, közeleg a limitált Ioniq 6 N rajtja

A Hyundai 2027-re tervezi az új Elantra bevezetését, a hibrid változat pedig a 2028-as modellévre érkezik.

Tesla Cybercab: $29 990 (27 313€ EURO), szigorú tulajdonosi korlátozásokkal

A saját használatra vásárolható, önvezető Tesla Cybercab ára $29 990 (27 313€ EURO), a tulajdonosoknak azonban jelentős korlátozásokkal kell számolniuk.

Könnyű lakómodult fejlesztettek pickupokhoz és utánfutókhoz az Egyesült Államokban

Az utóbbi években folyamatosan nőtt a kempingezős utazások népszerűsége, és egyre több vállalat fejleszt új termékeket ebben a szegmensben.

Öt V8-as autó, amely több mint 400 ezer kilométert is megtehet

Ez az öt V8-as motorral szerelt modell akár 400 ezer kilométernél is többet futhat.

Először kerül árverésre az egyetlen 1977-es, nyújtott fülkés Jeep J10 prototípus

A Jeep nyújtott fülkés J10 prototípusa megmenekült a bezúzástól, és több évtizednyi családi tulajdon után kerül árverésre.